Cikkek
 

Király utca

A pécsi Király utca a baranya megyei székhely belvárosának legismertebb sétálóutcája a Széchenyi tértől keleti irányban halad a Búza téren keresztül a Katalin utcáig, melyben számos műemlék jellegű, nevezetes épület látható. 1864-ben nevezték el az utcát Király utcának, Király József pécsi püspök tiszteletére, aki 1807-1825 között töltötte be a tisztségét.

1945-től kb. 1991-ig a Kossuth Lajos utca nevet viselte. Az utca nincs teljes hosszában elzárva az autósforgalomtól, mindössze a Pécsi Líceum Templomig szól a tilalom. Az utcán egykor villamos haladt végig, melynek emlékét emléktábla őrzi. Az utca középső részén található a Pécsi Nemzeti Színház, mely 1893-1895-ben épült. Számos étterem, kávézó és galéria található a korzó mentén, melyen végigsétálva érdemes a házak emeleti homlokzataira is felnézni, ahol gazdagon keretezett ablakokat, rozettákat látni.

http://www.youtube.com/watch?v=cXABeUhJoVw

Király József püspökről kapta nevét Pécs híres sétálóutcája. 1820. március 27-én hatalmas tűzvész következtében leégett a Budai városrész épületeinek csaknem egytizede. Dr. Ódor Imre, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója szerint a püspök kiemelkedő szociális érzékenysége késztette arra a városvezetőket - a tűzvész után csaknem fél évszázaddal, 1864-ben –, hogy a város fő utcáját Király Józsefről nevezzék el.

Palatinus Hotel
A Király utca elején található a szecessziós hangulatú Palatinus hotel, melyet 1915 májusában adtak át Pannónia Grand Hotel néven. Mostani nevét 1975-ben kapta. Az épületet Pilch Andor építész tervezte a Hamerly család részére. A közel száz éves épület mai külsejét az 1988-ban történt felújítása után nyerte el. A szálloda nagyterme Bartók Béla nevét viseli, aki 1930-ban itt adott koncertet. Volt idő, amikor az épület össze volt kötve a Széchenyi téri Nádor Szállodával. A Palatinus Hotel ma a Danubius Hotels Group tulajdona.[

Színház tér
A Színház téren található a Pécsi Nemzeti Színház, mely 1895-ben nyitotta meg kapuit a Bánk bán című darabbal. A színház korszerű, több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpaddal, egy 4 részben süllyedő zenei árokkal, fény-, hang-, és videórendszerrel van felszerelve. A Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik fontos helyszínéül szolgál az épület, melyben négy teremben tartanak előadásokat: nagyszínzáz, kamaraszínház, szobaszínház és stúdiószínház.
A téren található a Pécsi Kulturális Központnak helyet adó Dominikánus ház, melynek helyén egykoron Ferhád pasa dzsámija állt. A török után ezt a Dominikánus szerzetes rend kapta meg, s itt templomot és rendházat építettek. 1786-ban II. József feloszlatta a Dominikánus rendet. Üresen maradt a templom és a rendház. A Francia háború idején az épületekben francia foglyok tartózkodtak. A templomból raktár lett, majd lakóház. A múlt század végén dr. Johann Béla orvos átépíttette a mai formájára.
A Színház tér északi oldalán álló - többször átépített - épületet (Király u. 13.) a Pécsi Nemzeti Kaszinó használta 1839-től. Földszinti helyiségeiben a híres Nick-féle söröző az 1895-ös átalakításig működött. Ma a Helyőrségi Klub (volt Fegyveres Erők Klubja) működik benne. A tér felőli bejárata a Belvárosi Étterem. A tér két körcikk alakú szökőkutas medencéjének sarkát Rétfalvi Sándor pécsi szobrászművész színjátszásra utaló alkotásai díszítik.

Vasváry-ház
A Király u. 19. szám alatti Vasváry-ház díszes pirogránit domborművei a Zsolnay porcelángyárból valók (Sikorszki Tádé alkotásai, 1893-ból). A Vasváry György vaskereskedő nevét viselő épület a vasipar és a kereskedelem jelképeit hordozzák. A legkorábbi adat a házról 1840-ből való, amikor Vasváry édesapja a kétszintes házat megvásárolta. Harminc évvel később átépítették Ivánkovits István és Szánthó Antal építészek tervei alapján. Ennek során került a főhomlokzat párkányára 1883-ban a Vasváry-ház felirat, a ház hátsó udvarának homlokzati részére pedig Vasváry-udvar. A lépcsőház falán két Mücke Ferenc József festmény található.
A lakás szalon része neoreneszánsz stílusú, intarziás parkettával, festett mennyezettel, bronz csillárral, egy Bösendorfer zongorával, festményekkel és egy 17. századi nemesi oklevéllel. A család ezeket a relikviákat 1988-ban a városi tanácsnak adományozta. Az egyik kisszalonban Péchy Blanka színésznő, diplomata és nyelvművelő és a Janus Pannonius Társaság, illetve a helyi sajtó és a színházi élet relikviái kaptak helyet. A másik kisszalon egyik részében a zenei élet, ill. az egyesületek (Pécsi Dalárda, Pécsi Daloskoszorú, Polgári Daloskör, Gutenberg Daloskör, ill. a Pécsi Ünnepi Játékok, a Mecsek Egyesület) emlékei és a 19-20. századi pécsi fényképészek alkotásai láthatók.
Az épület aljában ma étterem működik.

Pécsi Líceum Templom

A 18. században egy török dzsámi helyén és felhasználásával, a pálos szerzetesek építették 1741-1756 között, egy pálos szerzetes, Vépi Máté tervei szerint. A későbarokk stílusú templomot eredetileg a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A tornyok 1778-1779-ben épültek. Miután a pálos rendet 1786-ban feloszlatták, az épület egészen 1832-ig használaton kívül maradt. Berendezéseit az egyházmegye más templomai között osztották fel. Szepesy Ignác püspök vette használatba újra, a rendházat iskolává, úgynevezett lyceummá alakította, a templomot pedig az ifjúság istentiszteleti céljaira bocsátotta. 1923-ban, mikor a pozsonyi Erzsébet Egyetemet Pécsre helyezték, egyetemi templomnak nevezték ki. 1930 körül újrafestették a belső teret, ezek az alkotások a pécsi Gebauer Ernő munkái. A templomhoz kapcsolódik az egykori pálos kolostor barokk épülete, amely ma a Széchenyi Gimnázium otthona. A templomot 1997-ben vette át újra a pálos rend.

www.wikipedia.hu