Cikkek
 

Ki az a Trubics Zorán?

Elég sokáig gondolkodtam ennek az interjúnak a megírásán, az anyag ugyan már régebben fel lett vége, csak épp egyszer, kétszer, háromszor megszakította egy-egy telefoncsörgés. Pedig pont azért, hogy nyugodt körülmények között beszélgessük, az otthonában csevegtünk, de még így sem jött össze. Már az is eszembe jutott, hogy talán újat kellene készítenem. De végül is úgy döntöttem, hogy aki ismeri a Zoránt, az tudja, hogy vele tényleg csak így lehet beszélgetni telefoncsörgések között főleg, ha épp koncert szervezés előtt van. Úgyhogy maradt az eredeti, a kérdésem úgyis az volt, hogy: Valójában ki is az a Trubics Zorán?

Szerintem már elég sokan találkoztak a neveddel a városban, ha máshol nem az általad szervezett koncertek plakátjain, és azt sokan tudják rólad hogy rendezvényszervezőkén dolgozol, és hogy koncerteket szervezel, de engem inkább az érdekelne hogy ki is az a Trubics Zorán?

- Ki az a Trubics Zorán? Hát a Trubics Zorán talán tényleg az utóbbi időben cseng talán jobban, úgy ahogy…  (Telefoncsöngés mobilon. Német Attila az előző interjúalanyom, milyen érdekes!) Vedd fel!

Szia, Attila! Mondjad, Anita vagyok, éppen interjút készítettem volna…(Megbeszélésnek vége, folytatjuk, egy darabig…)

- Tehát ugye onnan indultunk, még egyszer megpróbáljuk, hogy ki az a Trubics Zorán? Hát igen a Trubics Zorán, talán az utóbbi években, már merem mondani, hogy kicsit jobban cseng a név, mint ahogy csengett már csak a kiejtés miatt is. Hát a lényeg az, hogy én teljesen más pályán indultam el, és másról szól a történet ugyanúgy, mint ahogy az ország rendezvényszervezőinek a nagy része, akik jelen pillanatban talán olyan szintem mozognak, mint én. Mivelhogy valahol senki nem ezt szeretné, hanem valahol elindul, valamit megpróbálunk, aztán egyszer csak jön. Egy ilyen szerencsecsillag, amihez aztán mi is hozzá teszünk valamit, és akkor természetesen abból lesz egy nagy kerek valami.

Gyerekkorodban mi szerettél volna lenni?

- Hát, ami engem vonzott az a természet, a természet nagyon-nagyon vonzott, és hál istenek a mai napig is vonz, ez meg maradt a mai napig majdhogynem ilyen hobbi szinten, tehát mindenféleképpen valami ilyesmit szerettem volna csinálni, ami a természettel kapcsolatos, ami a természethez kötődik. És hát így is akartam volna neki indulni egy kis segítséggel, mert teljesen más pályán indultam el én állatorvos szerettem volna lenni. Éreztem, hogy valami miatt mégiscsak az állat tudomány felé kellene mennem. Így is kezdődött egyébként valahogy a dolog, mert elkezdtem ezt az iskolát. Sőt ezt se tudják sokan, hogy állategészségügyben dolgoztam sokáig. Amit a mai napig tisztelek-becsülök, de az egy teljesen más dolog volt. Az állatorvos tudományig, meg azért nem jutottam el, mert egyszerűen közbe szólt a zene és közbeszólt a Demjén Ferenc. Mert tényleg valahol onnan datálódik a dolog gyerekkoromtól és felvételiztem egyébként, de akkor még a felvételi egy kicsit komolyabb volt, mint a mai világban. Az első felvételin nem sikerült nekem kémiából átvergődnöm, és hát akkor úgy gondoltam, hogy a következő évben megint megpróbáljuk. De ezt akkor már nem igazán tudtam megoldani, mert akkor már beleszerelmesedtem a zenei világba, a zenébe és a Demjén Ferenc körülötti zenei érába. Teljesem megragadott, és utána már csak abba voltam benne, aztán utána volt egy olyan időszak mikor a kettőt talán még együtt csináltam. A lényeg, hogy az állattudományi egyetemre nem jutottam el. Volt egy előiskolája,  állategészségügyi élelmiszer ellenőrzéssel és hasonló dolgokkal fogalalkoztam, nem sokáig  ugyan, de pár év alatt megtanultam azt, hogy azért milyen az napi 8 órában dolgozni, az se volt rossz. Elég sokat köszönhetek annak a  szakmának is, valamilyen szinten megmaradt azaz érzés, csak hát ugye akkor már őrlődtem, mert közbe ugye a Demjén Ferencet megismertem gyerekoromban, és hát ugye valahogy ide tartozik, hogy hogyan ismertem meg.  Hát ez egy  tényleg gyerekkor ez ilyen 16-17 éves  fejjel történt, hogy meghallottam  a V' Moto-Rocknak a lemezét  A Várj, még felkel majd a nap című dalát.

Ez volt az EKF-nek a nyitó dala is…

- Igen azt énekelték. Igen, ami hát egy csoda volt a számomra, és azt mondtam,  egy olyan elképzelésem volt,  és úgy elragadott ez a valami, hogy azt mondtam,  hogy ezt az embert nekem meg kell ismernem, aki ezt énekli. Teljesen véletlen volt, hogy az őz utcában a 2-es gyakorló általában, ahol  akkor még  nagyban éltek a KISZ, úttörő  és kisdobos és dolgok,  ott ismertem  egy KISZ titkárt és ő szólt nekem, hogy jöjjek el, mert jön a V' Moto-Rock és egy ilyen előadásszerűségre, egy beszélgetésre a gyerekekkel, meghívták őket, mert  ez is egy ilyen reklám lehetőség volt az együttesnek. Mondtam jó, hogy elmegyek nem is akartam igazán elmenni, de aztán elmentem, és akkor hallottam őket először...
(Újabb telefoncsörgés, most a vonalason.)
Elnézést adom a Mírát, mert én itt közben mondom a riportot…. Na és hát akkor találkoztam én először a  V-motorockkal és Demjén Ferenccel  és akkor ennek a beszélgetésnek a része volt a zenehallgatás is. Hát  akkor jött a csoda, akkor jött valami , hát akkor én olyat kaptam abban a félórában, vagy egy órában, amikor mi ott hallgattuk azt a zenét, hogy elképesztő. És akkor még volt egy nagy szerencsém, hogy egy kis mikrobusszal jöttek,  és mondták hogy két három embert nagyon szívesen elvisznek, mert Szentlőrincen volt valamilyen bemutató koncertjük, és akkor én azonnal jelentkeztem, hogy mennék, el is vittek. Hihetetlen akkor ez egy egész délutános és egész estés fantasztikus dolog volt a Demjén Ferenccel. Megpróbálom lerövidíteni, mert hosszú a történet. Utána megalakítottam a V' Moto Rock klubot itt Pécsett, ez a mostani Harmadik Színházban,  a Ságvári Endre Művelődési Házban volt, ott kaptunk mi egy helyet…
(Újabb csengés, de most a kaputelefonon. Az összes telefont kilőttük, remélem…)
Megjött a pizza. Hát bocsánat  ez egyszerűen hihetetlen. Megy még?

Hát, Zorán ez ilyen lesz…

- Hát ne haragudj, hogy hol tartottunk? A V' Moto Rock klubnál... Amikor a tévének adok interjút, akkor mindig ki szoktam kapcsolni a telefont, mert általában mindig akkor hívnak. Tehát ez a Ságvári Endre művelődési házban volt. Hihetetlen, hogy kik voltak akkor ott a népművelők, ezt meg kell említenem, mert fontosnak tartom például a Pilices Jószef, aki jelen pillanatban a Nemzeti Színház tagja, a Kocsi  László, aki volt politikai államtitkár, és most is elég neves politikus az országban,  úgyhogy érdekes, mert ők engedélyezték nekünk, akkor ezt a klubbot. Összeszedtem egy nagyon szép kis csapatot, már akkoriban nagyon szerettem ezt az egész dolgot, úgyhogy aki nem ismerte eddig az megismerte és megszerette a Demjén  Ferencet és és aztán az együttes megtudta, hogy itt Pécsen van egy klubunk. Régen nem volt annyi zenekar, mint manapság és hát a zenekarok örültek, ha akkor valaki csinált egy ilyen klubot egy nagyvárosban, és  aztán  a zenekar és a Demjén Rózsi is lejárt több ilyen klub eseményre, tehát így sikerült 16 évesen igazából megismernem  a Demjén Ferencet. Talán  még szerencsésebben mondhatom azt, hogy éppen akkor egy családi válságot élt át, akkor szakított épp az előző feleségével és járt-kelt az országban, és nem szeretett nagyon ücsörögni Budapesten és volt ideje is, és  ő látott bennem valószínűleg valamit, mert elég sűrűn lelátogatott  Pécsre. Meghívogattam, együtt mentünk Harkányba, Orfűre, sok helyre itt,  Baranyát végiglátogattuk. Megmutattam neki a megyét, és beleszeretett a megyébe. Aztán amikor eltelt pár év, akkor említettem meg neki, hogy mi szólnál ahhoz, hogyha vennél itt valamit. Mert nagyon tetszett itt neki dimbek-dombok, először azt mondta hogy nem nem, mert hát ő meg Budapest, akkor még nem tudta megoldani, de aztán fel hívott rá egy hétre,  hogy akkor mégiscsak nézzek körül a megyében és akkor ez így is történt. Három-négy területet kinéztem, Dióspusztát is, ahol most lakik. Több helyen megnéztem olyan területeket, amelyek tudtam, hogy az ő elképzelésének megfelelnek, megnézegettem  és kiválasztottam őket. Lejött végignéztük és ezt kiválasztotta, és azt mondta, hogy ez kell neki és Dióspusztát szépen felvirágoztattuk. Valahogy merem is mondani, mert nagyon sokat segítettem, ebben a dologba neki és így került Baranya megyébe. Közben a kapcsolatokat építgettem mellette, mert hát ugye nagyon jó barátságba vagyunk, és aztán innen indult el minden.

A kislányodnak is a keresztapja…

- És hát igen annyira közeli a dolog, hogy a kislányomnak is ő a keresztapja, a Rebeca felesége pedig a kislányom keresztanyja. Tehát Isten igazából röviden ennyi a történet, és  persze sokat segített nekem abban, hogy odáig sikerült jutnom, ahova jutottam. Kellett hozzá egy nagyon komoly ismeretségi kör, és talán annak is köszönhetem ezt az egészet, hogy mindig szívvel-lélekkel próbáltam csinálni bármit, aminek nekiálltam és amit el akartam érni, azt addig hajtottam amíg el nem értem. Egyszerűen úgy mentem oda akár szponzorokhoz, a kapcsolatokhoz, hogy igenis ez egy nagyon-nagyon jó dolog, amit csinálunk és igenis mögé kell állni és hála a jó Istenek az is közre játszik, hogy jókor jó időben voltam  ott. Akkor azért mégse volt ennyi zenekar, akkor még nem voltak igazából menedzseri iskolák se, tehát ezért is mondtam a történet elején, hogy mi rendezvényszervezők, akik  tényleg nagyba csinálják azok szinte sehol nem így kezdtek, hogy  rendezvényszervezők legyünk, mindenki valami civil szakmából kezdett, aztán áttértünk ide.

Ha te nem ezzel foglalkoznál, hanem mondjuk állatorvos lettél volna, akkor szerinted ki hozná le  ezeket a zenészeket Pécsre?

- Valakinek feltűnne, ha éveken keresztül a Demjén Ferenc nem jönne le Pécsre vagy éppen a Zorán vagy a Koncz Zsuzsa. Úgy gondolom, hogy azért megpróbálnák felvállalni és megoldani valakik. Jelen pillanatban, mint egyéni vállalkozó csinálom ezt, mint rendezvényszervező, és hát azért itt vannak cégek, akik ezzel foglalkoznak. Ezen én is elgondolkoztam az utóbbi évekbe, hogy miért így történik. De az igazi választ talán azért nem tudom rá, mert 8 órás állásokba dolgoznak emberek, egy fizetésért dolgoznak és lehet, hogy sokan várják a hó elejét, de talán a hozzá állás nem száz százalékos mert nem a saját szakállukra megy a dolog, hanem céges  rendezvényekről van szó. És hát én is dolgoztam valamikor cégnél és tudom, hogy milyen az embereknek a hozzáállásuk, tehát amikor nem saját magadnak, hanem te magad csinálod másokért,  akkor azért az egy más érzés, úgy gondolom, hogy ez  egy nagy különbség kettőnk között. Én ezt meghajtottam, és amikor éreztem azt, hogy milyen jól tudnak működni a dolgok akkor az ember még két lapáttal rátesz, hogy még és még jobb legyen.  Szerintem azért csinálnák, de talán nem olyan intenzitással, mint ahogy most működik.

Talán a habitusos miatt is  lehet az így. Pécsi vagy meg magyar, de a nevedből erre utal…

- Hát a pörgés az nem biztos, hogy névfüggő. Hát igen mondjuk, nem a közvetlen szüleim, és nem is a nagypapámék, hanem az őseim Horvátország, Dalmácia  területéről származnak. Tehát, nem is a habitus miatt, hanem a  a szervezések, a munkám miatt van erről szó. De például, ha elutazom  Horvátországba, vagy átmegyek a határon és ezt nem sok ember tudja, hogy majdnem, hogy elsírom magam, annyira örülök. Mert itt lakom Magyarországon, itt a hazám, itt is születtem, de  azt is hazámnak tekintem. Úgyhogy talán senki nem sértődik meg azon, hogy ha az embernek két hazája van. Meg hát a tenger meg a víz, elindulok, megyek és a sós levegő… Hát persze meg a horvát zene, tehát az egy teljesen más filing.

Talán ez a jutalmad a sok munkáért. Nagyon sok embernek van  egy útja, ott van a lehetősége,  csak nem figyel rá. Te  talán azt csinálod, amit csinálnod kellene.

- Talán megérdemlem, mert maximalista vagyok, nem csak ebben a szervezésben, mindenben maximalista vagyok. Ha valamit csinálok, akkor azt túlságosan is akarom, néha rá is megy már az egészsége az embernek, de  ha már csinálunk valamit, akkor azt tiszta szívvel és igazából csináljuk,  tehát félig meddig semmit nem kell csinálni.

Mi a három legfontosabb dolog az életedben?

- Hát mindenképpen a Míra és a család, az egészség, a zene meg a térerő.  Vagy negyedik nincs?

És a munkád? Mi történt tavaly és milyen terveid vannak ebben az évben?

- Meg kell említenem múlt évet. Jól sikerült és mégiscsak azért emelném ki, mert mégiscsak itt volt a válság, sőt talán ezért is tartom fontosnak, amit sikerült összehoznom, mert a válságos időszakban sikerült annyi jegyet eladni a koncertekre, amire igazából nem számítottam.

Talán pont a válság miatt most nagyobb szükségük is volt az embereknek a kikapcsolódásra.

- Pontosan így van, megtaláltuk azokat a pontokat, hogy amikor már mindenből elegük van az embereknek, akkor azt mondják, hogy elég volt, most menjünk és kapcsolódjuk ki, arra kifizetem igenis, mert akkor tényleg megpróbálok arra a két vagy három órára tényleg kikapcsolódni. Remélem, hogy sikerül azokat a produkciókat lehoznom, ami a bajokat tudja feledtetni Isten igazából. Úgy gondolom, hogy jó volt ez az év végi Neoton, Zséda, Republic koncert. Erre tényleg büszke vagyok, a Neotonra azért is, és nem szeretném egyiküket se kiragadni, de a Neoton régen is nagyon jó volt,  és  mégis sokkal több van ebben a zenekarban, mint gondolták,  POTE Aulás és az Expo Centeres koncertjeik voltak, de mindig bennem volt és mindig piszkált, az hogy ebben a zenekarban sokkal több van. Megtaláltuk valószínűleg a jó időpontot és a jó helyet, a zenekar adva volt, egy kis izgalommal. Egyedül voltam ezer ellen, senki nem merte volna bevállalni a Neotont egy ilyen év végi nagy koncertre. De kiálltam akkor is, annak ellenére is, hogy  voltak olyan éjszakáim, hogy sokat gondolkoztam, hogy biztos nem biztos, de hál Istennek összejött és csináltunk egy akkori bulit, talán az év egyik legnagyobb buliját, merem mondani belépőjegyekkel. 

Lesz folytatása?

- A folytatása ennek? Hát igen, már meg is van,  2010. december 30-ra le van foglalva a Sportcsarnok a Neotonra, de le van foglalva 2010 december 29 –re a POTÉ-ra a Zséda, és még nagyon-nagyon sok zenekar le van előre foglalva, tehát már élő szerződéseim vannak, ez egy nagyon fontos dolog, mert annyira bepörgött a világ meg begyorsult.

Alkalmazkodott hozzád a világ…

- Hát igen-igen, de hát ez nem olyan nagyon rossz,  tehát készülhetünk már az újabb Neoton partyra.

Addig hova menjenek szórakoznia pécsiek?

- Február, márciusba még oda mennek, ahova gondolják, menjenek busójárásra szerintem, próbálkozzanak az EKF programokkal, valószínűleg azok is érdekesek lesznek. Csatlakozom egyébként valamilyen szinten a programokhoz én is, pontosabban úgy, hogy megkeresett az EKF hogy társprogramként szeretnék szerepeltetni a programjaimat, amin nagyon sokat gondolkodtam, mert eddig is önállóan csináltam a koncertjeimet. De mivel EKF és mégiscsak a saját városom, ezért csatlakozom ehhez, belementem ebbe a dologba. De visszatérve, hogy mire készüljenek április 2-án a fiatalabb korosztályra tekintettel lehozzuk a Hooligangst az Expo Centerbe. Aztán úgy volt, hogy a Koncz Zsuzsa is jön, még áprilisban, mert ugye neki van tavaszi és őszi koncertje, de az idén csak őszi turné lesz. Október 11-én lesz, az természetesen a POTE Aulában lesz, Zorán is ősszel lesz. Aki még lesz és fontos, mert 10 éve nem volt Pécsen a Halász Judit, a mostani és a fiatalabb korosztály, mi gyakorló szülők is ismerjük, ezért azért lesz érdekes, mert délelőtt még életemben nem csináltam koncertet, és vasárnap. Ez május 16-án lesz, két előadás egy délelőtt egy délután a POTE Aulában lesz, akikkel már nagyon régóta nagyon jó a kapcsolatom. Egyelőre, ennyi nyáron is lesz Demjén koncert Pécsváradon, egy két ilyen fesztivál jellegű koncertet, minden évben csináltam, Hullámfürdő fesztivál. 

És mikor lesz idén a pihenés?

- Hát pihenni megpróbálok, de biztos vagyok benne, hogy nyáron egy két hetet mindenféleképpen meg kell oldanom.

Majd jövőre az EKF után mész a tengerpartra?

- Nem hiszem, mert a kislányomat nem igazán érdekli, hogy EKF vagy nem EKF, hogyha ő el akar indulni, akkor el kell indulni, úgyhogy biztos, hogy el kell mennünk a horvát tengerpartra.

Na látod, hiába vagy egyéni vállalkozó, azért mégiscsak van egy főnököd.
- Pontosan így van. Ő rendesen be is osztja az időmet, tehát abszolút fel tudja borítani a programomat egy pillanat alatt, de őneki engedélyezve is van.

Igazából legközelebb akkor a Mírával egyeztetek, hogy mikor érsz rá szerinte.

- Jó most már úgyis van egy jó kis telefonja, úgyhogy nyugodtan próbálkozhatsz ezek után vele is.

Mit tanácsolsz az embereknek, hogyan lehetnek sikeresek?

- Őszinteség, és tiszta szívvel, akarás, tehát akarni kell valamit, cél kell, hogy legyen, és azt a célt nagy akarással, és maximálisan csináljuk akkor azt el lehet érni. Pont. Ez így teljesen jó nem?

Kovács Anita