Cikkek
 

A diófa leggyakoribb betegségei

Szinte minden kertben, hegyi telken, hobbitelken megtalálható a diófa. Ismerkedjünk meg néhány sorban és képben a diófát károsító kórokozókkal.

Szaporítóanyagot károsító kórokozók

Kórokozó:
Rozelliniás gyökérpenész (Rosellinia necatrix)
Szegecsfejű gyökérgomba (Roesleria pallida)
Cseresznye levélsodródás vírus (Cherry leaf roll virus)
Gazdanövény: szőlő, gyümölcs (ezek után történő telepítés okozhat fertőzést)

Tünet: telepítések, fiatal telepítések elhalását, katasztrofális pusztulását okozhatják.

Forrás: szőlő és gyümölcsös kivágása után, a betelepíteni kívánt terület, talaj fertőzöttsége okoz gondot.

Védekezés: talaj- és gyökérvizsgálatot kell végezni még a telepítés megkezdése előtt. Amennyiben az említett kórokozók megtalálhatók a talajban, akkor a telepítést nem szabad megkezdeni, az adott területről le kell mondani, mivel kémiai védekezés nem áll rendelkezésre.

Diófa gnomóniás levél- és gyümölcsfoltossága

Kórokozó:
Gnomonia leptostyla
Gazdanövény: dió

Tünet: Korai lomb- és gyümölcshullást idéz elő, különösen a nyár második felében. A leveleken kerek vagy oválisan megnyúlt, 3-4 mm nagyságú, kerek, barna szegélyű foltok. A levelek fonákán fekete termőtestek jelennek meg. A tünetek a hajtásokon is megjelennek, bemélyedő, barna szegélyű foltok fomájában.

Forrás: a fertőzés forrása a lehullott levél.

A tömlős gomba a fertőzötten lehullott levelekben és termésburkokban (epikarpium) telel át, és szaprofitikus módon élve a tél folyamán létrehozza termőtestkezdeményeit (peritécium). Ezek tavaszra megérve, nyolcasával képződő aszkuszaikban kétsejtű aszkospórákat fejlesztenek. A március végétől június közepéig kiszóródó szaporítóképletek (Glits és munkatársai, 1978; Véghelyi, 1984) nedves, zöld felületre kerülve a kutikulát áttörve foltszerű fertőzéseket produkálnak. A foltokon (a leveleken, a fonákon) 5-6 hetes inkubációs idő után (Tóthné, 1986) kifejlődnek az acervuluszok (konídiumtelepek). A bennük képződő 2-3 sejtű konídiumok nedves körülmények között kiszabadulnak, és újabb fertőzéseket hoznak létre. (forrás: www.hik.hu)

"Gnomonia leptostyla : ez a gomba peritéciumos, vagyis ivaros alakja. Az ivaros szaporítóképletek az áttelelésre szolgálnak. A tüneteket a gomba ivartalan alakja okozza, mely a Marsonina juglandis. Bár a gombák ivartalan, és ivaros alakját is másképp nevezik, sőt, más törzsbe tartozik, a tüneti kórok és kórokozó kedvéért érdemes feltüntetni" Varga Ildikó kiegészítése (Köszönöm!)

Védekezés: mivel a fertőzés forrása a lehullott levél, ezért kiskertekben a lehullott levelek összegyűjtése és megsemmisítése eredményre vezethet. Az őszi lombhullás után a kórokozó áttelelelését megakadályozandó vegyszeres permetezés javasolt (pl.: Topas, Champion). A fákat virágzás után több alkalommal réz tartalmú szerekkel kezeljük (pl. :Buvicid, Cuprosan).



Dió baktériumos megbetegedése

Kórokozó:
Xanthomonas arboricola pv. juglandis
Gazdanövény: dió

Tünetek:
Levélen: 2-3 mm-es szögletes foltok alakulnak ki a levélerek mentén. Ezek idővel összeolvadnak és a levél deformálódását okozzák. A levélér elfeketedhet.

Gyümölcsön: sötétbarna, feketedő foltok. Elrothadva rátapadnak a héjra. A héj és a dióbél elfeketedik, összezsugorodik és értéktelenné, használhatatlanná válik.

Forrás: fertőzött növénymaradványokon telel át, illetve az ágrészeken. A fertőzés esős időben történik.

Védekezés: a leghatékonyabb tavaszi lemosó permetezés kivitelezhetetlen a fák méretei miatt. Ezért a vegetáció kezdetén két-három alkalommal ionos, réz alapú permetezőszert használjunk (Bordóipor, Champion 50 WP).


Dió nemezes gubacsatkája


Kártevő:
Aceria erinea, Aceria erineus
A kártevő imágó alakban a rügyekben telel. Tavasszal vonul át a levelekre. Évente 3-4 nemzedéke fejlődik.

Tünetek:
A tünetek szembetűnőek. A levelek színén kidudorodás látható, míg a fonák oldalon nemezes, barnás folt.
Védekezés:

Szerencsére többnyire csak esztétikai károkat okoz a fákon. Elősosrban az idősebb, legyengült növényekre lehet veszélyes. Védekezni nem szükséges ellene, de ha nagyon elszaporodnak, akkor tavasszal, rügyfakadáskor rovarölő szeres permetezéssel ritkíthatjuk az állományukat (feltéve ha a fa méretei lehetővé teszik a permetezést).


Dió szemölcs gubacsatkája

Kártevő:
Eriophyes tristriata, Aceria tristriatus
Sok nemzedékes faj. Akár 5-6 nemzedéke is kifejlődhet. Imágó alakban telel át.

Tünetek:
A levél rücskössé válik, apró, 1-2 milliméter nagyságú dudorok jelennek meg rajta. Egy-egy levélen sok ilyen dudor található. Esetenként a gyümölcsre is átterjedhetnek a tünetek, ekkor csökken a termés mennyisége.

Védekezés:
Hasonlóan a nemezes gubacsatkához, e kártevő is többnyire csak esztétikai károkat okoz. Többnyire nem kell védekezni ellene, de túlzott elszaporodásuk esetén rügyfakadáskor roverölő szeres permetezéssel csökkentsük a számukat.

Mátyás Ciprián

Forrás: http://matyasciprian.hu/novenyek/diobetegsegek.php

http://cserkert.hu/hirek/hir/46