Cikkek
 

Krugman nekiment Obamának

Krugman nekiment Obamának az adósságplafon-megállapodás miatt
Szerző: MTI

Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász éles kritikával illette az adósságplafon megemelésének kereteiről létrejött megállapodás miatt Obama elnököt a New York Times online kiadásában, mondván, a megállapodással nem hogy nem sikerült elkerülni a katasztrófát, hanem az elnök és pártja számára az maga a katasztrófa.
A megtakarítási program csak tovább mélyíti a gazdasági válságot és hosszabb távon nem javítja, hanem növeli az amerikai költségvetési hiányt. A megállapodással Krugman szerint az a legnagyobb gond, hogy az amerikai politikában már nyilvánvalóan semmilyen árat nem kell fizetni nyers zsarolásért, ami a banánköztársaság-státusz felé vezető lejtőre taszíthatja az Egyesült Államokat.

Krugman rámutat, hogy az Egyesült Államok még nem lábalt ki a pénzügyi válság gazdasági következményeiből és legalább 2013-ig még gazdasági stagnálással kell számolni. "A legrosszabb amit ilyen esetben tenni lehet, az az állami kiadások csökkentése, ami csak még jobban visszafogja a gazdasági teljesítményt" - fejtette ki. "A kiadások csökkentése gazdasági stagnálás idején nem hogy nem javítaná, de még ronthatja is a költségvetés helyzetét."
Krugman a kiadáscsökkentést mint gazdasági gyógymódot a középkori orvosláshoz hasonlítja, amikor érvágással "gyógyították" a betegeket és ezzel csak még jobban legyengítették őket. Krugman szerint Obama elnök most is, mint tavaly decemberben, amikor meghosszabbította a magas jövedelműek adókedvezményeit, engedett a "zsarolásának" és meghátrált, további zsarolásra bátorítva ezzel a republikánusokat. "Lesz még bőven alkalom krízis kirobbantásával fenyegetőzni, hacsak az elnök nem enged a követeléseknek, és mostantól bízván lehet rá számítani, hogy engedni fog" - idézi a New York Times online kiadása a Nobel-díjas közgazdászt.

Egy uniós tervezet alapján néhány országnak - köztük Magyarországnak - ezentúl 15 helyett csak 5%-os önerőt kell biztosítaniuk egyes társfinanszírozási projektekhez. A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania
Enyhíti az EU-források felhasználásának társfinanszírozási előírásait a gyengébb helyzetűnek ítélt tagállamok, köztük Magyarország számára a brüsszeli EU-bizottság, így ezeknek az országoknak kevesebb önrésszel kell majd kiegészíteniük az uniós finanszírozásokat.
 
A Financial Times értesülései szerint a terv pótlólagos finanszírozást nem tartalmaz, de a társfinanszírozási szabályok enyhítésével megkönnyíti a jelenlegi folyósítások igénybe vételét Magyarországon kívül Görögországnak, Írországnak, Portugáliának, Lettországnak és Romániának. Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos hétfőn délután a lap értesülésének megfelelően bejelentette az intézkedést. A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is rá kell bólintania. A lengyel soros elnökség szeretné, ha már a jövő hónapban sor kerülhetne a javaslat elfogadására, hogy az jövőre életbe léphessen.
A Financial Times által látott belső számítások szerint az országcsoport társfinanszírozási költségei 3 milliárd euróval csökkenhetnek a következő három évben.
A jelenlegi szabályozás szerint a tagállamok kormányainak egy-egy adott EU-finanszírozási program költségeiből legalább 15 százalékot kell állniuk, de a lap értesülése szerint ez a hat érintett ország esetében 5 százalékra csökken.
A Financial Times szerint a kezdeményezés a görög gazdaság újjáélesztésével kapcsolatos "kétségbeesett" európai erőfeszítéseket is tükrözi, tekintettel arra, hogy Görögország számára már két kisegítő pénzügyi csomagot kellett összeállítani, és a görög adóssághelyzet magát az eurót is veszélyezteti.
 
2010 végéig megkötött támogatási szerződések és kifizetett összegek az országonként elérhető teljes uniós forrás százalékában

Forrás: KPMG / Privátbankár
Magyarország a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban 29,3 milliárd euró uniós forrással rendelkezik, amelyből 15 milliárdnyi (51%) támogatási szerződést kötöttek idáig és 4,8 milliárd eurót (16%) ki is fizettek a kedvezményezetteknek. Ez a vizsgált országok között átlagosnak számít, azonban összegszerűen az átlag alatti az érték. Jelen állás szerint az önerő mértékének esetleges csökkenése is hozzájárulhat ahhoz, hogy mindkét mutató esetében elérjük a 100%-ot.